Régóta köztudott, hogy sok más betegséghez hasonlóan, az átadható fogászati fertőzések is ugyanúgy generációkon keresztül át öröklődnek. Egy amerikai (Oregon, Albany 2009. január) kutatás kimutatta, hogy a fogászati fertőzések, amelyek a fogszuvasodást okozzák, többségében az édesanyáktól származnak. 
Tény, hogy a fogszuvasodásért közvetlenül felelősnek tartott baktériumtörzs (Mutans Streptococci) már a három hónapos újszülött szájában is kimutatható, még mielőtt az első fogak megjelennének. Ezek a baktériumok már jóval azelőtt megtelepednek, hogy az első maradandó fogak egyáltalán megjelenhetnének, így azokat már a kezdetektől fogva károsítják.
Ugyanez a kutatás alátámasztja, hogy a nyírfacukor rendszeres fogyasztása (néhány gramm étkezések, fogmosás után) nem engedi a szájban lévő, fertőzéseket okozó baktériumok terjedését. Azok az édesanyák, akik már a terhesség alatt is rendszeresen fogyasztanak nyírfacukrot, sokkal kevésbé minősülhetnek fertőzés-hordozóknak. Ha a baba hat hónapos kortól szintén fogyaszt egy kevés nyírfacukrot, nagyban megnöveli az esélyét, hogy erős és ellenálló fogai fejlődjenek ki.
Egyes tanulmányok szerint a 6 és 15 hónapos kor között, folyékony formában adagolt nyírfacukor megelőzheti a kora-gyermekkori fogszuvasodást. Javasolt, hogy ez a mennyiség eleinte ne haladja meg a néhány grammot (körülbelül napi hat gramm nyírfacukor fogyasztása ajánlott, három adagra osztva).
A korai fogszuvasodás megakadályozása és megelőzése számos szempontból kiemelkedően fontos a kisgyermek általános egészsége miatt. 
A korai fogszuvasodástól szenvedő gyermek hajlamos visszamaradni a fejlődésben, nem eszik, nem alszik jól, és ez negatív hatással van a mindennapi tanulási, valamint fejlődési képességére is.
Szintén a fent említett tanulmány mutatta ki, hogy azoknál a gyerekeknél, akik hagyományos cukor helyett nyírfacukrot fogyasztottak, 76%-ban teljesen egészségesek maradtak a fogai. Összehasonlítva egy hagyományos cukrot fogyasztó csoporttal, ugyanez az érték csupán 48% volt.
A nyírfacukrot akár teába adagolva megitathatjuk a babával, vagy akár mi magunk is készíthetünk enyhe szirupos nyírfacukros oldatot, melyet a fogak ruhával történő tisztításakor felvihetünk a fogakra, illetve a szájüreg belső felületére.
Terhességi diabétesz és a nyírfacukor
A terhesség cukorbetegséget kiváltó hatása régóta ismert. 
A jelenség oka, hogy a terhesség alatti hormonális változások csökkenthetik a szervezetben termelődő inzulin hatását, melynek következtében átmeneti inzulinrezisztencia jön létre. Inzulinrezisztens állapotban csökken a sejtek inzulinra adott válasza, így kevesebb cukrot (glükózt) tudnak felvenni. A vércukorszint emiatt növekszik, ez pedig arra készteti a hasnyálmirigy sejtjeit, hogy még több inzulint termeljenek. A hasnyálmirigy ilyenkor nem mindig tud lépést tartani a szervezet inzulinszükségletével, szülés után azonban a legtöbbször ismét visszaáll a szénhidrát-anyagcsere normális egyensúlya. Az esetek 80 százalékában elegendő az étrendi kezelés, 20 százaléknál válik szükségessé inzulin adása is.
Vannak olyan rizikófaktorok, melyek a betegség kialakulásának esélyét jelentősen növelik, ilyen pl.:
- a családban előforduló 2-es típusú diabétesz
- elhízás
- a terhes nő kora (idősebbeknél gyakoribb)
- terhességi diabétesz korábbi terhesség során
- dohányzás.
Felmérések szerint, Magyarországon a kismamák körülbelül 3-5%-nál fordul elő. Esetükben kiemelten fontos az étrendjük szénhidráttartalma. A maláta-, a szőlő- és a répacukor, a méz, a cukrozott üdítőitalok, az aszalt gyümölcsök, a burgonyapüré, a gabona-, a kukorica- és a rizspehely, a fehér kenyér és a fehér liszt, illetve a fehér lisztből készült termékek, mint a zsemle, a kifli, a kalács és az édes müzli mellőzendő termékek.
